fbpx

Az ismeretlen Száva

2024.02.06.
Magazin

A Duna mind hosszra, mind vízhozamra legnagyobb mellékfolyója a Száva, mely évszázadokon át Magyarország déli határát is képezte. Mégsem ismerjük, alig tudunk róla valamit, sokak ujja keresgélni kezd a térképen, ha meg szeretné nézni, merre is van ez a folyó.

A Száva Szlovéniában a Júliai-Alpok és a Karavankák vidékén ered, majd 940 km megtétele után Belgrádnál (régi magyar nevén Nándorfehérvárnál) ömlik a Dunába, másodpercenként átlagosan 1450 köbméter vizet adva a Duna ottani másodpercenkénti kb. 3200 köbméteréhez. Vízgyűjtő területe bő magyarországnyi, majdnem 100.000 km2. 594 km hosszan hajózható, a sziszeki (horvátul Sisak) Galdovo hídig.

A Száva torkolata

Útja során három fővárost érint. Először Ljubljanát, majd átlép Horvátországba, keresztül folyik Zágrábon. Az Una mellékfolyó torkolatától (515-ös folyamkilométer) kezdve a jobb parton Bosznia-Hercegovina van 337 km hosszan a Drina folyó torkolatáig (178 fkm). Közben a 211-es fkm-nél a folyó elhagyja Horvátországot, innen a bal part (majd a Drinától a jobb part is) Szerbiához tartozik.

A felső, szlovéniai szakaszon több gát és vízierőmű is épült, előhozva azokat a problémákat, melyek más folyóknál (pl. Duna, Dráva) is jelentkeznek, miszerint a hordaléknak nincs utánpótlása és a folyó elkezd mélyülni a meder.

Északról két – magyar szempontból is fontos – nagytáj határát alkotja. Szlovéniáét, majd a Szerémségét. A török időkig tisztán magyar, boráról híres Szerémségben mára két magyar nyelvi sziget maradt: a beszédes nevű Maradék és Nyék. Ez utóbbi közvetlenül a Száva mellett. De megannyi más magyar vonatkozási emlék is van a folyó hosszában, pl. említhetnénk a törökök által épített, Mátyás király által elfoglalt Szabács várát, a királyaink által létrehozott Sói Bánságot, vagy éppen a szrebreniki várat.

Szrebrenik vára

A Száva hajózástörténetében is fontos szerepünk volt. Az első gőzhajó 1846-ban indult el Bródról (Nagyrév) Sziszek és Zimony felé. Később a MÁV után második legnagyobb közlekedési vállalatunk, a Magyar Folyam-, Tengerhajózási Rt. menetrendi járatot indított a boszniai Raca és Szabács között. Ez a járat közvetlenül az I. világháború kitörése előtt állt le 1914. júliusában. Azóta magyar személyhajó nem járt a Száván.

A MFRT szávai menetrendje
MFTR plakát dunai, tiszai, szávai menetrenddel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

105 év után ismét megy magyar személyhajó a Szávára, Brcko-ig (228 fkm), Bosznia-Hercegovina speciális jogállású körzetének központjáig (100 év után először: Hajózás Boszniába), majd onnan vissza egészen Mohácsig (Hajózás Boszniából Baranyába 100 év után).

Magyar hajó Szávaszentdemeternél (Mitrovicán) egykoron. Forrás: Magyar Hajóregiszter
A Brcko-ba menő hajó a Száván Belgrádnál.